Ez a kép is Húsvét vasárnap készült Jeruzsálem óvárosában, a zsidó negyedben, egy zsinagógában, a zsidó liturgia színhelyén.A Katolikus Egyház Katekizmusa az 1096. pontban ezt írja a zsidó és a keresztény liturgiáról: "A zsidó nép hitének és vallási életének - ahogy azt ma is vallják és élik - jobb megismerése hozzásegíthet a keresztény liturgia bizonyos összetevőinek jobb megértéséhez. A zsidók és a keresztények liturgiájának lényeges része a Szentírás: Isten igéjének hírdetésében, a hallott igére adott válaszban, a dicséretben, és az élőkért és a holtakért való közbenjáró imában, az isteni irgalomhoz folyamodásban. Az igeliturgia a maga sajátos formájával a zsidóságból ered. A zsolozsmának, más liturgikus szövegeknek és formuláknak, hasonlóképpen legmegbecsültebb imádságaink szövegeinek, mint például a Miatyánknak, megvan a megfelelője a zsidóságban. A szentmise kánonjai is követik a zsidó hagyomány előképeit. A zsidó és a keresztény liturgia hasonlósága - de tartalmi különbözőségei is - különösen a liturgikus év nagy ünnepein, például húsvétkor válik láthatóvá. A keresztények és zsidók egyaránt ünneplik a húsvétot: a zsidók a jövőre irányuló történeti Pászkát; a keresztények a Krisztus halálában és föltámadásában már beteljesült, de végső beteljesedésére még váró Húsvétot."
Mint látjuk az Egyház arra bíztat bennünket, hogy ismerjük meg a zsidó liturgiát, s ezáltal saját, keresztény liturgiánkat is jobban meg fogjuk érteni.
Köszönjük a zsidó liturgiára vonatkozó jegyzeteket! Várjuk a folytatást!
Sávout ünnepe:A törvényadás ünnepe
VálaszTörlésA Tóra irja "Hét hetet számolj magadnak attól fogva,hogy kezdenek sarlót vinni az álló gabonába,kezd el számlálni a hét hetet.És tartsd meg a hetek (sávout)ünnepét."Az ünnep elnevezése az aratás időszakára utal,amely az árpa aratásával vette kezdetét Peszachkor,és most a búza aratásával folytatódik.A Sávout szó esküt is jelent.2 eskü kötődik e naphoz.Az egyiket a zsidók tették a kinyilatkoztatáskor."Megtartjuk,meghallgatjuk"A másik esküt az Örökkévaló tette.És ti lesztek számomra a papok birodalma,és megszentelt nép."
Az aratás ünnepe lezárja a Pészach napjait.Pészach utáni 50. nap.Az uj gabona lisztjéből sütött kenyereket ezen a napon mutatták be a jeruzsálemi Szentélyben.Ismerős?Szent István,aug. 20. ...
Az ünnep másik elnevezése a Tóra adás ünnepe.
Ekkor kapták a Tórát.E napon csak a Tóra átadása történt meg,mert az elfogadás elsajátitás azóta is folyamatos,napról napra történik.Hát igy vagyunk mi katolikusok is a Szentlélekkel nem?Ez az ünnep a zsidóság mennyegzője.A zsidó nép a menyasszony,a Tóra a vőlegény.Egyes közösségek feldiszitik a zsinagógát ilyenkor virágokkal,zöld ágakkal,mert Sinai is virágba borult a Tóra átadásakor.A Misna szerint az Örökkévaló ekkor mond itéletet a fák termései fölött.(Ros hasana,1,2)Az ünnep első napján felolvassák a 10 parancsolatot.A 2. nap Ruth könyvét olvassák fel.Ruth volt az a nő,aki magára vette a zsidóság törvényeit.Sávoutkor született,és halt meg Dávid király.Ekkor rendezik meg a lányok felnőtté avatási ünnepét.Bár micvá..
A templomi zene gerincét a Kinnor kisérte énekelt zsoltárok alkották.Kinnor:(Görögül kitharra.)10 hurú,háromszögletű hárfa.Ének kiséretére szolgál.
VálaszTörlésÖröm szimbóluma.Szir dombormüveken is szerepel.Ősi zsidó hangszer a Sófár kürt.Kos szarvából készül.Mai napig használatos.Hajlott formájú,fúvóka nélküli.Hajlott forma jelenti,hogy meg kell hajolni Isten akarata előtt.Tórában kéri ezt az Örökkévaló.Min.30. sófárhangot kell fujni,de lehet százat is.Az első hosszan elnyujtott riasztó,rikitó hang.Ezt követi 3 szaggatott hangból álló és végül 9 rövid panaszos staccatos hang.
Váltakozó kórusokban zsoltároznak.(Antifonikusan,antifonális)Ezt az éneklési módot,imamódot használjuk mi is a zsolozsmában,zsoltározásban.Énekeik zsoltárdallamaik alapkövei lettek a gregorián dallamkincsünknek.A Szentirás olvasásakor használtak akcentus jeleket.(Negina)Ezek a szöveg tagolásának,memorizálásának eszközei voltak.Nálunk is vannak ilyen jelek a zsoltároknál.Tudjátok amikor szünetet tartunk,két tagmondat között.
Sabbath bejövetelekor is ezt fujják meg.
VálaszTörlésNéhány kincset megosztanék veletek.Az aratás ünnepével kapcsolatpsan.Tejet,és mézet is tesznek a Tórára.Ennek jelentése ismerős."Tejjel,és mézzel folyó ország."A tej olyan,mint a Tóra,mert erősiti a zsidóságot úgy ahogy egy kicsiny gyermeket táplál.A tej héber betüinek számértéke 40.Ez a pusztai vándorlás éveinek száma.A negyvenedik évben vezette el az Örökkévaló,az ő népét a tejjel mézzel folyó országba.
VálaszTörlésA zsidó zenében,nagyon dominál a ritmus,és a szenvedélyesség.Nagyon szenvedélyes dallamaik vannak.Pl egy gyermek születésénél is jelen volt a zene.Erre a szokásra utal valószinű a Ter. könyve 35,17 is amikor Ráchel megszüli Benjámint,vagy 1Sám 2,20-ban Pinchász feleségének is éneklik:"Ne aggódj fiút szültél!"A születés örömünnep volt,zenével ünnepelték.Erre utal Szent Lukács evangéliumában (Lk 2,9-24)JJézus születésénél az angyalok szózata..Illetve a Magnificat,és a Benedictus olyan ének az Egyházban amelynek gazdag zenei hatása lett.Magnificat zsoltártónusa a legdiszesebb,nagyon korán már több szólamban is énekelték.
Dávid szerepe kulcsfontosságú a zsidó zenében.150 zsoltárból 73 füződik Dávid nevéhez.Dávid amikor hárfázott a "gonosz lélek odébbállt."(1Sám 16,14-23)A keleti uralkodók esetében nem volt megszokott dolog,hogy egy uralkodó táncol,legfeljebb nézte a rabszolgák táncát,de Dávid Isten iránti szeretetből rabszolgának alázta magát,és az egyszerű nép közé ment táncolni.Tehát a tánc náluk az alázat,és az Isten előtti kicsinység kifejezése.Bocsánat ügyetlenül tudom magyarázni ezeket.Valahogy a Kis terézi kicsinység jut erről eszembe.Qumránból egyébként újabb 30 zsoltár kerület elő,ami azt jelenti,hogy a zsoltároknak csak egy része található a héber szentirásban.Ezeken túl is születtek zsoltárok.Dávid király megszervezi a templomi zenét.Kijelölte a Szent Sátornál az énekléssel szolgálók helyét.Saját énekesek,és zenekarok is voltak.A zsol,tároknak templomi liturgiába épülését Salamon korára tehetjük.Ezdrás ,és Nehemiás után minden zsidó ünnepen a zsidók Jeruzsálembe zarándokoltak.Ezt éneklik meg a zarándok énekek,amelyek a 120-134 zsoltárokban taláhatók.sok zsoltárszerőz is megneveznek,akik a zsoltár hivatalos eléneklői is voltak.
Van egy dolgozatom a Peszach,és a Nagyszombat,mondjuk igy liturgiai összehasonlitásáról,amit most adtam be.Ha visszakapom,és jól sikerül,akkor ha érdekel valakit,és ha Albert atya engedi kivonatokban ugyan,de szivesen megosztom veletek ezen a blogon.
Zsidó Liturgia
VálaszTörlésPrédikálás (tanítás) – Áldozat – Lakoma
Ez a három fogalom jellemezte a zsidó liturgiát.
A legfontosabb ünnepük Peszach napja, amikor megemlékeznek arról, hogy kivonultak Egyiptomból. A jeruzsálemi templom lerombolása után (kr.u. 70) megszűnt az áldozatok bemutatása. Az áldozatok bemutatásakor a feláldozott bárányt közösen fogyasztották el lakoma keretén belül.
„Sok igen szép rabbinikus hagyomány kötődik a húsvéthoz. Sok húsvéti prédikáció témája volt az un. Derek erec (vö. Kiv 13,17) azaz, hogy Isten nem „a Föld útján”, azaz nem a földi szokások szerint vezette népét. Általában a szolga viszi a fáklyát az ura előtt, húsvétkor Isten világított a népének tűzoszloppal. Általában a szolga viszi az ura saruit, a kivonuláskor Isten gondoskodott a népe saruiról, hogy el ne szakadjanak MTörv 8). Általában a szolga virraszt éjjel az ura mellett, húsvét éjszakáján Isten virrasztott a népe fölött. (…) Általában a szolga mossa meg ura lábát, húsvétkor Isten mosta le népéről a rabszolgaság gyalázatát (Ez 16). Megfordult a világ rendje. Isten szolgája lett az embernek. Eszünkbe juthat s virrasztó, tanítványai lábát megmosó Jézus. Ezeknek a gesztusoknak különös ereje volt húsvét éjszakáján.
A rabbik sokat töprengtek azon is, hogy Isten miért égő csipkebokorban jelent meg Mózesnek, és egy igen szép magyarázatot találtak. A nép a rabszolgaság kohójában égett, ezért volt Isten is a lángok között. A népet verték, korbácsolták a rabszolga felügyelők, ezért volt Isten a tövisek között, és így szólt: „Láttam népem nyomorúságát, ismerem szenvedését…” A hellenisztikus zsidóság kapcsolatba hozta a héber eredetű (pászka) húsvét, és a görög eredetű (pászko) szenvedni szavakat. Húsvétkor Isten együtt szenvedett az emberrel.” (Székely János Az Újszövetség teológiája pp.55-56.)
„. Nisszán 15.)
A reggeli imádság keretében kivesznek két Tórát is a Tóraszekrényből, s felolvassák belőle az Exodus és a Számok egyes részeit, s a Haftorából is az ide vonatkozó részeket.
Elimádkozzuk az imát a harmatért és esőért, s ezt egész Szukkotot követő napig megtesszük.
A rabbi megáldja a gyülekezetet majd egy ünnepi ebéd következik.
Ez az Omer számlálás kezdő napja, azaz Omer első napja. Az Omer időszaka 49 nap, az ötvenedik nap Shavuot, a Tóraadás ünnepe. Omer az az időszak amikor lelkünket “fejlesztjük” és saját “belső” Egyiptomunkból eljutunk a Sínai hegyig, s készek leszünk a Tóra bölcsességének befogadására.
Sötétedés után veszi kezdetét a második Széder este. Egy, még az ünnep előtt meggyújtott láng segítségével gyújtsunk gyertyát, s mondjuk el a következő két áldást
Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megszenteltél bennünket törvényeiddel és megparancsoltad a gyertyák meggyújtását Yom Tov-kor.
Áldott légy Örökkévaló Urunk, a Világ Királya, ki megteremtettél bennünket, tápláltál minket és megengedted, hogy megérjük ezt a napot.
A második Széder este szokásai ugyanazok, mint az elsőé, „
(Részlet: Zsidó ünnepek, szokások c. blogból)
A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1096. pont:
VálaszTörlés"Zsidó liturgia és keresztény liturgia. A zsidó nép hitének és vallási életének - ahogy azt ma is vallják és élik - jobb megismerése hozzásegíthet a keresztény liturgia bizonyos összetevőinek jobb megértéséhez. A zsidók és a keresztények liturgiájának lényeges része a Szentírás: Isten igéjének hirdetésében, a hallott igére adott válaszban, a dicséretben, és az élőkért és holtakért való közbenjáró imában, az isteni irgalomhoz folyamodásban. Az igeliturgia a maga sajátos formájával a zsidóságból ered. A zsolozsmának, más liturgikus szövegeknek és formuláknak, hasonlóképpen legmegbecsültebb imádságaink szövegeinek, mint például a Miatyánknak, megvan a megfelelője a zsidóságban. A szentmise kánonjai is követik a zsidó hagyomány előképeit. A zsidó és a keresztény liturgia hasonlósága - de tartalmi különbözősége is - különösen a liturgikus év nagy ünnepein, például húsvétkor válik láthatóvá. Keresztények és zsidók egyaránt ünneplik a húsvétot: a zsidók a jövőre irányuló történeti Pászkát; a keresztények a Krisztus halálában és föltámadásában már beteljesült, de végső beteljesedésére még váró Húsvétot."
A Szombat köszöntése a családban (részlet az egyik,már elbirált dolgozatomból)
VálaszTörlés"Nem annyira a zsidók tartották meg a szombatot,hanem a szombat a zsidóságot."
Az előkészülethez tartozik a fürdés,ünnepi öltözék felvétele,ünnepi fehér asztal megteritése.Egyesek szerint már ez egyik előképe a szentmisének.Ezen a teritőn a családfő helyére teszik a kidushoz szükséges borral teli serleget,és a két barchesz kalácsot,amit a ház asszonya készit imában.A görög egyházban is ha nős az atya,a feleség késziti a Liturgiához használt kovászos kenyeret.Ha nincsen családja akkor szerzetesnővérek.A két kalácsot takaróval letakarják.A zsidóságban az étkezés hétköznap kenyérrel,ünnepen borral kezdődik.
Néhány teológus szerint egyik előképe lehet e cselekedet a kétszin alatti áldozásnak.A barchesz mellé sót tesznek,mert az áldás után belemártják a kalácsot.Jelentése.Kenyér a földből lett.A kenyérvágó kést mindig a takaró alá teszik,hogy gyilkos szerszám ne legyen az asztalon.A ház asszonya gyujta meg a szombati gyertyákat,kettőt,de lehet annyit is ahány tagú a család.
Nagyon mély a jelentése ennek a pillanatnak.A zsidó felfogás szerint a nő hozza a világosságot,mihelyet leszáll az éj.A nők feladata,hogy kis mécsesek legyenek."Az egek magasából világitó naphoz hasonlit az asszony,ha jó,s disze a háznak."(Sir 26,16)
.Ebben a képben szemlélem a Szüzanyát.Ő szülte a Világosságot a világnak.Sok közösségben a szertartás kezdete előtt a férj elénekli feleségének Salamon király énekét.Derék asszonyt ki talál..
Ezután kezdődik a szertartás a gyertyagyujtás imájával,amit az asszony mond el."Áldott vagy Örökkévaló Istenünk,a világ királya,aki törvényeiddel megszenteltél,és megparancsoltad nekünk,hogy meggyujtsuk a szombat lángjait."Tenyerével háromszor kört ir le.Magába,szivébe fogadja a fényt.,majd szemét eltakarva elmondja az imát.A családtagok Ámen-nel válaszolnak.Békés szombatot kivánnak egymásnak."Sabat Salom!"A béke szónak is hihetelen mély értelme van.ugy lehet mondani,hogy lelki béke.Következik a másik szivszoritó szertartás az apai áldás (főpapi áldás).Az édesapa kezeit gyermekei fejére teszi,és elimádkozza az Ároni áldást.Igy érthető hogy miért vitték oda a kicsiket Jézushoz,hogyan áldotta meg őket.Mi a jelentősége annak,amiért benne van az evangéliumban,hogy mennybe menetele előtt megáldotta az appostolokat,és minket.Gondolhatunk a mai modern Urbi,et Orbi áldásra is.
VálaszTörlésEzután megáldja a bort a családfő.(Kidus)Jobb kezében tartja a serleget.a szövegben benne van Mózes 1 könyvének 2.fejezetének 1-4 versei,és még más szövegek.Azután veszi a kést megáldja a kalácsot.Jobb oldalról felvágja,egy szeletet ad mindenkinek.A görög egyházban az előkészületi asztalnál (proszkomidia) az atya szúrást ejt a Bárány jobb oldalán a lándzsával miközben imádkozza,hogy a katona megnyitotta Jézus oldalát,vér,és viz folyt ki belőle.Ezután még levág darabokat,ezeknek is van jelentése,amiket rátesz a diszkoszra.Ezek a részecskék jelképezik,hogy Krisztus maga köré gyüjti az egész egyházat.A vacsora közben és után szombati dalokat énekelnek,majd következik a tánc.A zsidó gondolkodás szerint a test imája.Egy rabbitól hallottam,hogy "amikor táncolunk,hagyjuk hogy szivünk egészen felemelje a testet.A szent tánc alatt az egész test a lélek szolgálatában áll.Ennek a táncnak kifejezője egyházunkban is a mozgás.Felállás térdelés,kéz kitárás stb.
A zsidó zenében a ritmus a szivverést jelenti.Az élet jele.Az élet mozgás,a ritmus tánc.Az öröm elterjedése a testben.
A szombatot királynőnek nevezik.A menyasszonyra gondolnak.Régen egyes diaszpórákban szokás volt hogy a városkapuban várakoztak a fiatalok menyaaszonyi sátorral,baldachinnal.Amikor lement a nap a szombat menyasszonyt tánccal,dallal kisérték a zsinagógába.Nagyon foglalkoztat az a gondolat,hogy a szombat királynő.Nálunk a szombat a Szűzanya napja.(Idáig a dolgozat)
Érdekes egybeesés,nem véletlen.Nálunk a kármelben ugye szombaton kármelhegyi boldogasszony votiv miséjét mondják az atyák.
Albert atya,lehet szerinted lehet valami rejtett összefüggés?Vagy csak én fantáziálok?
Bocsánat testvérek,a görög keresztények kovászos kenyeret használnak.Elirtam véletlenül.
VálaszTörlésHonnan ered az Omer napok számlálása?
VálaszTörlés"Akkor lássuk Lag Baomert részletesebben is.
Ez a nap az Omer 33-ik napja. Ebben az évben május 12-re esik. Ünnepnap ez a zsidó naptárban, ekkor egyesült újra Rabbi Shimon bar Yochai lelke a Teremtővel. Ő volt Rabbi Akiba egyik legjelesebb tanítványa. Ezen a napon kültéri vigasságok vannak. Hagyományosan íjászat és tábortűz is szerepel a programban. Sokan a Rabbi nyughelyéhez is ellátogatnak Meronba, Izraelben.
Rabbi Shimon bar Yochai a második században élt, ő volt az első, aki a Tóra misztikus dimenzióját tanította, amit ma Kabbala néven ismerünk. Halálos ágyán arra utasította tanítványait, hogy örömünnep legyen halálának napja.
A zsidó tanítások szerint egy jóravaló, tisztességes, becsületes ember földi életének utolsó napja az a nap, amikorra a tettei, tanításai, munkája elérik tökéletességüket, s ezen a napon gyakorolják a legnagyobb hatást életünkre.
Minden évben megünnepeljük Rabbi Shimon életét és a Tóra ezoterikus lelkének kibontakozását.
Szokások
Szokás ennek a napnak az estéjén tábortüzet gyújtani. Ez a tábortűz jelképezi a világosságot, melyet Rabbi Shimon hozott a világba tanításai által.
A gyerekek hagyományosan íjásznak. A nyíl a szivárványt jelképezi, a szivárvány pedig a békét Isten és ember között. Noé bárkája és az özönvíz előtt ugyanis nem volt szivárvány. Az csak azután lett, hogy Isten megígérte, hogy többet nem pusztítja el a teremtményeit. Ha úgy érzi, büntetnie kell, akkor szivárványt küld, hogy védjen haragja ellen. S rabbi Shimon tettei megvédték a világot.
Sok helyen gyerekparádékat is szerveznek, melynek témája a zsidó egység.
Vannak közösségek, ahol szentjánoskenyeret esznek, mert amikor Rabbi Shimon és fia a rómaiak elől menekülve egy barlangban kényszerültek rejtőzködni 13 évig, akkor nőtt egy szentjánoskenyér fa a barlang bejáratánál, s élelmet adott a barlang szent lakóinak.
Ezen a napon az esküvő is, hajvágás is megengedett, semmilyen gyászra vonatkozó korlátozást nem kell betartani."
(Részlet zsidó ünnepek, szokások c. blog-ból)
Bocsánat pontosítok. Nem a napok számlálása, hanem az Omer elnevezés.
VálaszTörlésPeszach lelkisége:
VálaszTörlésKettős jelentése van az ünnepnek.Szabadság ünnepe,és a tavasz ünnepe.A felkészülés 6 héttel az ünnep előtt kezdődik.(ld. nagyböjt)A peszachot megelőző szombatok közül négynek van jelentősége.1,sekel:ebben az időszakban fizették be a templomadót.Erre emlékeznek.2,emlékezés szombatja:Hámán bukására,aki a zsidóságot ki akarta irtani.3,tisztaság szombatja:Meg kell mindenkinek tisztulnia a Peszach előtt.A Peszachot megelőző szombat neve "nagyszombat"Sabbat Hagadol.Ez volt az utolsó szombat amit szolgaságban töltöttek.Még név is ugyanaz,mint nálunk.A P előtti nap böjti nap az elsőszülöttek számára.Mert az elsőszülöttek halálától mentette meg őket az Úr.A P. annak kifejezője,hogy az Isten a történelem minden eseményének,és az ember életének legfőbb irányitója.Minden korok gyermekeinek úgy kell átélnie a Peszachot,mintha a maga életének eseménye lenne.Testvérek!Húsvét vigiliájának 7 olvasmánya u.ezt fejezi ki.Mi is végiggondolhatjuk saját Peszachunkat!
Peszach imái (Csak röviden)a főimádság:"Te választottál ki bennünket minden nép közül,szeretetedben,kegyelmedben fölébe emeltél minden nyelvnek azzal,hogy parancsolataid által megszenteltél,és nagy szent nevedet általunk hirdetted.Szeretetedben nekünk adtad ünnepünket."Legnagyobb ajándéka az ünnepnek a hálaadás.A délelőtti imarend részei a nagy Hallel zsoltárok (113-118).Öröm kifejezői.A P. utolsó napján ezeket nem imádkozzák,hiszen az öröm nem teljes,mert ártatlan emberek is haltak meg,hogy a választott nép szabad lehessen.Milyen szép,és tárgyilagos viselkedés..P.kor az Énekek énekét olvassák fel.Nekünk kármelitáknak ez különösen kedves.(Keresztes Szent János misztikus költeményei kapcsán)
VálaszTörlésMég sok dolgot megosztok veletek testvérek,rengeteg dolgot tanultam a tanáraimtól,és a zsidó kántoroktól,akik segitenek engem folyamatosan.Nem győzöm a gyönyörködést a sulimban,és persze az Úrban..
Niszán hónap 14.én készitik elő a széder esthez szükséges dolgokat.fehér teritővel teritik meg az asztalt.Széder tál,Bor legalább 3,5 dl.Nagy diszes serleg.(Illés serlege)3 db macesz.Ünnepi gyertyák,legalább kettő.Nálunk is legalább két gyertya kell az oltárra.
VálaszTörlésSzéder vezetőjének odatesznek egy fotelt,hogy támaszkodni tudjon.Ez a szabadságot jelenti,hogy árérünk az Úrra,és egymásra.vannak hitközségek,ahol üres széket is tesznek az aztalhoz.Azokat jelenti,akiket nem érdekel a széder,vagy nem tudnak ünnepelni.
Széder tál:Tojás (emberi élet törékenységét jelenti.Emlékezés a Szentélyben bemutatott áldozatra.
VálaszTörlésSült hús.csirkeszárny v. nyak:Szentélyben bemutatott bárány áldozatára emlékeznek.Nem eszik meg,csak rátekintenek.Az egyenes szárny jelenti,az Úr kinyujtott karját.Az Úr kivezett minket erős kézzel,és kiterjesztett karral.
tojás és hús közé tormát tesznek.Ez a keserűfű
.Két macesz közé teszik.Szentély emlékére.
Ez alá teszik a haszone-t(Alma,fahéj,bor,dió keveréke)Ez emlékezeti a válaszott népet a vályogra,és a téglára amit csináltak a szolgaság ideje alatt.
Balra a fű alá más zöldségeket,tavaszi zöldet tesznek.ujjászületés jelképe.
sós vizbe mártják mielőtt megeszik.
Legalul ismét keserűfű van.Ez jelenti nekik az egypitomi élet keserűségét.
Az asztalon 3 macesz is van.Ábrahám,Izsák,Jákob szimbolizálására.
engem a Szentháromságra emlékeztet.ugyanis a szentmisében az átváltoztatásnál lehivja az atya a LElket.(Lélekhivás)Jelen van a mennyei Atya is.Az egyik maceszt eltörik.Megtöretés a misében..
A bor szőlőből készült.Misebor is abból.
Az esten hangzik el a legfiatalabb gyermek kérdése,hogy mit ünnepelnek ma.
VálaszTörlésAz étekzés után imák sora következik.
79.zsolt.69.zs.Siralmak 3,66.
A Tóra 4 igével fejezi ki a szabadulást.
"Megmentelek,kivezetlek,megváltalak,elviszlek."
Ezért fogyasztanak el négy pohár bort.Az ötödik pohár Illésé.Az ő visszajövetele jelenti nekik,a messiási korszakot.
A zsidóság nyolc napon keresztül ünnepel.Élelmével együtt elvonul a sivatagba Urához. Jer.2,2.
VálaszTörlésA 3.zarándok ünnep a Szukkot,Sátoros ünnep.hét napos.A sátrak ünnepe,és a terménybetakaritás ünnepe.Ismerős ugye?Két fő jelképe van:Sátor,és a négyrészes csokor.
VálaszTörlésSátor:"Mert sátrakban lakattam Izrael fiait a sivatagban,amikor Egyiptomból kivonultak".Isteni gondviselést meséli el a 40 éves pusztai vándorlás során.Amint a sátor védte a zsidó ősöket a sivatagban,úgy óvta az Aki Van,a zsidóságot történetének évezrede alatt.8 napon át azt szemléljük ezen az ünnepen,hogy az ősök nomádok voltak,elhagyták Istenért a biztonságos lakóhelyet.A rabságból való szabadulást csak az élheti át ujra,és újra,aki maga is eszik az ősök sanyarú kenyeréből.Csak az fedezi fel a gondviselést,aki néhány napra maga is elhagyja otthonát.Teret engedve az Isteni védelemnek.A kármelben is hasonlókat hallunk.Igen mi is amikor kiszakadunk az otthonunkból,pl elmegyünk lelkigyakorlatra.VAgy elmegyünk feltöltődni valahová..A sátornak gyengének,és törékenynek kell lennie.Csak növényi anyagokat szabad felhasználni a tető elkészitéséhez.Ne nyujthasson teljes védelmet.Átlátszónak kell lennie,hogy lássuk a csillagokat.Az esőtől sem szabad,hogy teljesen védjen.Drága testvérek!
Hát igen mennyire be akarjuk magunkat biztositani mindig,mert nem tudunk bizni az Örökkévalóban!Tanulhatunk a mélyen hivő zsidó testvéreinktől!
Úgy érzem nagyon a Sátor jelképéhez illik Kis Terézünknek egy gyönyörű mondata:"Átadni kabátunkat ez,úgy hiszem azt jelenti,hogy lemondunk jogainkról is,hogy szolgának,mások rabszolgájának tekintjük magunkat.Ha levetjük kabátunkat,könnyebben megyünk,szaladunk.."
VálaszTörlésa 2. szimbólum az ünnepi csokor:A zsidó nép egységét fejezi ki.A cédrusgyümölcsből ,etrog, pálmafa gyümölcséből, mirtusz gyümölcséből,és fűzfából áll.Az etrognak jó ize,és illata is van,a pálmafagyümölcse ehető,de nem illatos, a mirtuszé illatos,de élvezhetetlen,,a fűzfánnak,sem ize,sem illata nincsen.Ez a négy növény egy csokorban szolgálja Isten dicsőségét.Ugy kell szolgálniuk Izrael fiainak együtt Istent.Legnagyobbaknak,és legkisebbeknek egyaránt.Egy másik értelmezés is van:Teljes odaadást is jelenti.Etrog.szivünket,Lulav gerincünket,a mirtuszfa a szemünket, a fűzfa ajkunkat jelképezi.Tehát minden testrészünket oda kell adni Istennek.A zsinagógában az ünnepen a csokrokat lengetik,és az ég felé tartják.Könyörögnek segitségért az Örökkévalóhoz.
Megint irnék ehhez egy Kis Teréz idézetet."Ha minden kis virág rózsa szeretne lenni,a természet elveszitené tavaszi diszeit,a mezőket nem tarkitanák többé apró virágok.Ezek azok a mezei virágok,melyeknek egyszerűsége elbájolja Őt."(Önéletrajz)
Azt hiszem az Urat elbájolja őseink négy részből álló csokra.Terézünk is hányszor emlegeti a virágokat,és milyen mély jelentést takarnak..
A Szukkot lelkisége:A legtisztább örömöt fejezi ki az ünnep.A természettel való kapcsolatát a legélőbben őrizte meg.Az esőzések kezdetét is jelzi.Ezen az ünnepen dönti el az Örökkévaló,hogy lesz e bőséges eső.A Szukkot utolsó napján van a vizmerités ünnepe.A Sabat a nép erkölcsi felemelkedésének ünnepe,a Szukkot a mindenki fölött virrasztó isteni gondviselésre hivja fel figyelmünket.Hetven tulkot mutatnak be áldozatul.Ez a világ hetven nemzetét fejezi ki.
VálaszTörlésA hetven a világ összes népét jelenti.A világ népeinek békességért mutatják be ezt az áldozatot.Izrael ezen az ünnepen könyörög a világ minden népének jólétéért,békességéért.Szukkot hetedik napjának van különleges jelentősége.
Hosana rabba.A megtérés napja.Az ujév ,és az engesztelés Napjának imáiból áll az ünnep.Halottas ingben jelnnek meg az emberek a zsinagógában.A nagyon hivők virrasztanak az előestén,és Mózes V. könyvét olvassák fel.Egy másik jelképes szertartás,hogy a reggeli zsinagógai istentiszteleten a csokor fűzfagallyat megfosztják leveleiktől.Ahogy mi leverjük a leveleket a fűzfáról,úgy semmisitse meg Isten a büneinket.A Szukkotot a nyolcadnapos záróünnep zárja le.Semini aceret:Áldozatot mutatnak be a zsidó nép boldogságáért.A Semina aceret 2 napja a Tóra örömünnepe.Hétszeres körmenetben vonulnak végig a templomon a Tórával a Tóraolvasó emelvény körül.(bima).Nálunk is hasonló van Szentirás vasárnapján.A liturgiában irják hogy lehet körmenetben kihozni a Szentirást Szentirás vasárnapján.a Keleti Egyházban a körmenetekben mindig a diakónus feje fölé emelve viszi a Szentirást.Nagy miséken bevonuláskor a római liturgiában is szokás ez.
A frigyszekrényben egyetlen gyertya világit.Azt jelenti hogy a Tóra a világosság.A gyermekek zászlókkal kisérik a Tórát.Mi is zászlókkal vonulunk a körmenetekben.
"Lelkeknek Istene,segitsd meg néped!Sziveknek birája,adj üdvösséget!Hatalmas Megváltónk!Szivünk túlárad.Halld meg imánkat!
A zsidó ember hétköznapi imái otthon,és a zsinagógában.A zsidó lelkiség nem ismer hétköznapot.A zsidó hivő számára minden nap ünnep,mert Isten szolgálatára van rendelve a nap minden perce.Csak a szolgálat módjában van különbség.Hajnal előtt a hivő zsidó felkel,kezet mos,és elmond egy rövid imát.Gyermekima."Vallom előtted Örökkévaló Király,hogy Te adtad vissza lelkemet irgalmadban.Nagy a Te hűséged."Ez az első ima amire egy zsidó édesanya megtanitja gyermekét.A kézmosás azt jelenti,hogy testünk Isten képmása,tehát tisztán kell tartani.Ezután a zsidó ember zsinagógába megy reggeli imára.A zsidóságban nagyobb hangsúlyt kap a közösségi ima,mint az egyéni.Persze ott is van egyéni ima,de a közösségi imán van a hangsúly.Jellemző a lelkiségükre,hogy az egyéni kéréseket,sóhajokat univerzálisnak mondják.Az egyéni kérést a közösség sajátjának tekinti egészében.Ezért hangsulyosabb a közösségi imaforma.A hagyomány szerint közösségi ima csak akkor tartható,ha legalább 10 ember van jelen.
VálaszTörlésMég rengeteg anyagom van.Ide tartozna,egy dolgozatom a zsidó keresztény zsoltározásról.Ha valaki érdekel..Ez inkább zenei anyag,de ha kivonatokban osztom meg akkor közérthető.
Köszönöm Magdi, nagyon érdekel. Hálás köszönetem, hogy mindezt megosztod velünk. Azért nem szólok hozzá, mert nem tudok mit hozzáadni. Csak tanulok, úgyhogy kérlek, hogy amennyire erődből, idődből futja, folytasd tovább!
VálaszTörlésZsoltározás:
VálaszTörlésAz első keresztények a Tanach,az Ószöv.i Szentirás imakönyvét,a zsoltárok könyvét tekintették magukénak.A zsoltárokkal az emberi élet minden helyzetében lehet imádkozni.
A zsoltárokat egyénileg,és közösségben is imádkozták.Naponta vagy hetente az egész könyvet.Minden zsoltárvers kétfelé oszlik.De ez a két rész egyensúlyban van,a gondolatritmus révén.Az antifona a zsoltárok kerete.Gondolati beállitást ad a zsoltároknak.
Az adott ünnepre vonatkozik.Zeneileg az antifona a dallamosságával ellentéte a recitativ zsoltározásnak.A zsidóknál a zsoltárnak nincs olyan behatárolt szerepe, a zsinagógai liturgiában.a hivő zsidó a liturgián kivül állandoan zsoltározik.Persze a liturgiában is vannak ünnepek amikor zsoltároznak.A szóbeli és a zenei kultúra együttesen jelenik meg a zsoltárokban.Zenei egyedisége az,hogy nem egysoros dallamot használ,hanem kétsorosat,amelyben az első sor nyitva marad,a második szépen lezárul.A keresztény zsoltározásban a VIII-IX.sz.ban kidolgozták a 8 tónus rendszerét.Erre szükség volt azért,hogy antifónát,és a zsoltárokat dallamilag (tonálisan) összehangolják.Minden alaphanghoz (finális)két tónus tartozik.A gregoriánt is két csoporta osztják.1,recitativ,2,dallamosak.Ennek is két csoportja van:Melizmatikus,szillabikus.
Melizmatikus:Egy szótagra több hang jut.Szillabikus:Egy szótag egy hang.
A recitaiv mód az alapja a liturgiának.Pl a szent szövegeket éneklik igy.A római liturgiában 3helyen használják ezt az éneklési módot.Olvasmányok,imádságok,zsoltározás.(Ide tartozik az is amikor pl a Passiot recitálva éneklik,vagy az Evangéliumot ünnepi sztmiséken.)
A római liturgiában a kántornak legfőbb feladata a zsoltáréneklés volt,és ma is az.
VálaszTörlés3 fajta zsoltározási mód van.Szolózsoltározás,responzorikus:A kántor kiemel egy zsoltárverset amellyet refrénként a szolóversek között megismétel a közösség.
Antifonális zsoltározás:A zs-t két kórus váltva énekli,amely a zs-t lezáró antifonában egyesül.
A zsidó lit.ban hétféle módon zsoltároznak.
1,előénekelt sor megismétélése
2,Intonáció után a nép folytatja:Ezt tesszük mi is amikor az atya intonálja a Magnificatot,mi meg közösen válaszolva együtt énekeljük végig.
3,Egy vers betoldása az előénekes minden verse után.
4,Minden vers után a kórus Hallelujával válaszol.:Nálunk is van ilyen,amikor az antifónak helyett allelujával válaszolunk.
5,Félversenként váltakozó ének,szoló,kórus és két kórusfél között.
6,meghatérozott versek ismétlése.
7,Biblián kivüli szövegek betoldása a kórusban.zsolozsmában nálunk is van ilyen.(Olv.imaóra,rövid válaszos ének)
Az első keresztények számára természetes volt hogy zsoltárokkal imádkoznak.A szentmisében énekelt zsoltárok messiási zsoltárok.Az ünnep misztériumát világitják meg.Amikor a zsoltárokat imádkozzuk,akkor az Egyház mindig,Krisztussal fordul az Atyához.
Zsidó jelképek:
VálaszTörlésMenóra: A legősibb zsidó szimbólum.Lámpást jelent.Párhuzamosan fölfelé ivelő fához hasonlit,amelynek ágai kétoldalt ölelik át a törzsből egyenesen felfelé ivelő főágat.Már Kr.előtt 15.sz-ban Mózes korában is fontos szerepet töltött be.A pusztai Szentély középpontjában állt és egyetlen percre sem aludhatott ki a lángja.Ismerős?Örökmécses..
A leghiresebb ötvöse ennek a kornak Becalél mester készitette szinaranyból,drágakövekkel.
A 3-3 oldalsó láng fénye befelé kell hogy világitson.Mert a menora fényeinek egyesülniük kell,ahogy a fa lombjainak is a feladatuk,hogy növekedjenek,és gyümölcsöt érleljenek.
7 ág jelenti a hét napot.Középen van a szombat.Izraelnek,mint államnak is nemzeti jelképe.A görög templomokban az ikonosztázion mögött a Szentélyben megtalálható sok templomban.A Templom pusztulása után (Kr.u.70) vallási szerepe nem nagyon van,de a zsidó önazonosság legfőbb jelkép.Egyfajta összetartozást jelent.Nálunk ilyen a Szent Jobb,és a Szentkorona.
Dávid csillag: Két egymásba forditott háromszög alkotja.I.e.7.sz.-ból való az első ilyen jelkép.Egy szidoni zsidó ember Ben Aszajahu sirkövén taláható.Később Kafarnaum zsinagógájában is megtalálható.Héberül Magén Dávid.Dávid király pajzsára utal.I.e. 1000 körül Dávid katonái ezt a jelet vésték pajzsaikra,hogy felismerjék egymást.
VálaszTörlés3 dolgon nyugszik az erkölcsi világ:Tórán,istenszolgálaton, és a szeretet gyakorlásán.Ez a csillag felfelé nyuló háromszöge.
Lefelé forduló háromszögek:természeti törvények,igazság,és a béke.Csúcsük találkozása:Harmónia megvalósulása a világban.
Kabbala szerint:csillag közepén lévő hatszög a világ közepét szimbolizálja.Ezért helyezik el sokszor Dávid pajzs 6 héber betüjét,a hat háromszögben.Hexagramma a neve.
Kettős kőtábla:Általános emberi erkölcsöt,mózesi tanitást,a Tórát hirdeti.
Zsinagógákra,iskolákra ezt teszik ki.A Tóraszekrény függönyén is megtalálható.,sőt még a Tóra köntösén is.(amibe beleteszik a Tórát).Mindkét táblán héber betűszámokat találunk.Az első 10 betűt,vagy a parancsok kezdőszámait.Az első táblán 5 törvény áll,ez az egész néphez szól, vallási erkölcsi törvények.A 2. táblán lévő 5 ige a személyhez szól.Az első ige:"Anokhi:Én vagyok,az utolsó pedig:Leréakhá:felebarátodé.A Tizparancsolat lényege,hogy az Egyistenhittől el kell jutni a felebaráti szeretetig.Itt idézem a Szentirást:"A hit cselekedetek nélkül halott.."Ez ezt jelenti nem?Még folytatom a jelképekkel,ha érdekel valakit.
Mezoza:Ajtófélfán található.Tuldajonképpen ajtófélfát jelent.Nekem az egyik legmegrázóbb élményem ehhez kapcsolódik.
VálaszTörlésA dobozban egy kis pergamaen található.Kláf a neve.A "halld Izrael"első két szakasza van rajta.Kézzel irt héber betükkel.Mindig a bejárat jobb oldalára szemmagasságba teszik fel.A családfő itt mondja az áldást.Ezt a zsidó testvéreink házszentelésnek nevezik.Mindig mikor bemennek a lakásba megcsókolják.Minden olyan helységbe kellene tenni amiben esznek vagy alszanak.Mert itt emlékzteti őket az egyiptomi szabadulásra,és a 10. csapástól való megmenekülésre,és védi a házat.Akkor vérrel kellett megkenni az ajtófélfát,hogy a halál angyala elkerülje őket.A mezuza dobozának felső harmadában egy kis ablakot hagynak.Itt látható a Mindenható felirat.(Saddáj)Ezen kivül rajta van még egy titkos irás:"bemukhszáz kuzu.Vagyis:"Adonaj Elokhénu Adonaj-Örökkévaló,a mi Istenünk,Örökkévaló."A Saddaj szónak A Halld Izrael..2.szakasza első szavának (Verhajá)tulsó felére kell hogy essék.Igy jön ki a négybetűs istennév:JHVH.
Engem úgy megindit amikor egy testvéri zsidó család megcsókolja a mezuzát.Egyébként ugy teszik fel hogy kelet felé mutasson.Sokszor elgondolkodom,hogy én ilyen mély szeretettel vagyok a Szentirás iránt.Nekem apukám és anyukám mindig megcsókolta a Szentirást,amikor otthon együtt olvastuk.Egyébként a házzszenteléssel kapcsolatban érdekes,hogy nálunk is az ajtóra irják fel a számokat lakásszenteléskor.Úgy csókolják meg ezt,hogy a pici gyereket is felemelik a mezuzához,hogy ö is meg tudja csókolni.
Kipa,vagy sapka,kendő viselete:
A kipa szó kupolát,és égboltot jelent.Nem vallási szokás,hanem népszokás ennek viselete.
Amikor valaki felveszi a kipát úgy érzi,hogy a Mindenható ege borul fölénk,betakarja,védi.A Véges,és Végtelen találkozik.A skapuláré is betakar minket.A Szent Szüzön keresztül Krisztusba öltözünk be.Mély zsidó szimbólum ez is a zsidó testvéreink ruha darabjával.Mózes süveg viselését rendeli el a főpap számára.Mint nálunk a mitra.A kipát otthon is hordják..Minden zsidó maga legyen a család főpapja,asztala a Szentély oltára.Milyen szép..
Szabadság szimbóluma is.A rómaiaknál a rabszolgának fedetlen fővel kellett megjelenni Uruk előtt,és földig kellett meghajolniuk.Ezért ragaszkodnak a zsidó testvéreink ahhoz hogy a zsinagógába is felvegyék.Ők ott is szabadok.
A Tálit (imaköpeny)A reggeli imához veszik fel a zsidó férfiak.Jiddishül.Talesz.Ruhadarabot jelent.Ókori zsidó férfi viselet,olyan mint a tóga a rómaiaknál.A köpeny négy sarkára rojtok kerültek.Ezek az Istennel kötött szövetségre és a törvény megtartására figyelmeztetnek."Szemlélőrojtjaid legyenek,hogyha rájuk néztek emlékezzetek minden parancsolatomra."Igy egész nap a ruha alatt hordják ezt.
VálaszTörlésMózes 5.könyve 38-40)A négyszer négy szálból csomózott rojt,és a köpeny szó számjelentése 613,ami a Tóra parancsolat számának felel meg.Először csak a 4 rojt fölé helyeztek el kékbibor zsinórt,később az egész ruha kék-fehér csikos lett.Makkabeusok korában.Kék fehér az izraeli nemzeti lobogó szinösszeállitása is.Ma már csak a reggeli imára veszik fel,de a nagyon hivők,egy kis tálitot hordanak a ruha alatt ma is.A kármeliták fehér köpenye is emélkeztethet erre.Sőt az is hogy a skapulárét viseljük,amibe beburoklódzunk,beöltözünk,mi is a ruhánk alatt hordjuk.A zsidó férfiakat tálitban temetik el.Csak úgy mint minket kármelitákat is..Ennek a köpenynek van egy zacskója amit bájtlinak neveznek.
A sófár.Erről már irtam a hangszereknél,de néhány kiegészitő:
Ennek hangjára omlottak össze Jerichó falai,és ez a hang jelzi nekik a Messiás eljövetelét.A Szentély pusztulásáig a Sófár nyilását arannyal vonták be.A pusztulás óta tilos arannyal disziteni.Böjti napokon,vagy temetésen fekete szinűt fujnak meg.A sófár megtérést hirdet,képes a lélek mélyére hatolni.
a következő,ha az Úr is úgy szeretné,amiről irok nektek az a Kaddis lesz.
Kaddish:
VálaszTörlésAlbert atya irta,hogy zsidó testvéreink is imádkoznak az elhunytak lelki üdvéért.Igen ez igy van.Erről szeretnék néhány gondolatot irni.
Kaddish jelentése:Szent (Elkülönitett Isten számára).Ezt a Szent,"Sanctus "-szót használjuk a szentmisében,a Sanctusban.Ez a latin szó,héberül a kaddosh.
Ez az imádság nem gyászimádság,hanem dicsőités!!!Azért szokták annak hinni,mert a gyászolók is ezt imádkozzák.Dicsőitik az Örökkévalót,azért hogy a gyász ellenére sem veszitették el az itt maradottak a hitüket.
4 féle kaddish van:
Fél kaddish:Az előimádkozó valamilyen nagyobb liturgia előtt imádkozza el.Gondolhatunk a vigiliás ünneplésekre,majd most pünkősdkor,vagy a zsoltárokra az ünnepi szentmisékben.Pl pünkősd:Mondj áldást lelkem az Úrnak stb..
Egész Kaddish:Nagyobb Liturgia zárásaként mondja el az előimádkozó.Lehet itt gondolni a mise prefációjára,vagy a záró doxológiára:Ő általa,Ő vele..
Rabbi kaddish:Rabbi mondja el tanulás után.Ez az ima 100 szóból áll.
Gyászolók kaddish imája:A temetéstől számitott 30 napig kell mondani,a közösség jelenlétében.Eközben gondolnak az elhúnytra.
Ez az ima 68 szóból áll.,ennyi a héber chajim (élet) betűszám értéke.Ebben gondolnak az elhúnyt örök életére.
ime a Kaddish ima:
VálaszTörlésDicsérjük és magasztaljuk az Ő nagy nevét,ámen,az Általa teremtett világban,s teljesedjék be uralma a mi életünkben és napjainkban,S Izrael egész háza életében,mielőbb,s mondjátok együtt úgy legyen!
Legyen áldott mindörökké!Legyen áldott tiszteletteljes,fenséges,dicsőséges és magasztos az Ő szent neve,aki áldásra méltó.Áldott Ő!
Minden valaha elmondott áldásmondásnál,ódánál,himnusznál,és vigasztaló éneknél emelkedettebben és magasztosabban,s mondjátok együtt:Úgy legyen!
Legyen nagy békesség és élet számunkra,és egész Izrael számára,s mondjátok együtt úgy legyen!Aki békét szerez a magasságban,Ő teremtsen békét számunkra,és egész Izrael számára s mondjátok együtt,úgy legyen!
A zsidó jelképek sorozatban nagyon fontos,és meghatározó a tfillin,és bájtlija.
VálaszTörlésTfilin:imaszij.Bal karra és homlokra erősitik a két kis fekete dobozt..(Héberül.Bájit:ház)Ezeken a pergamen lapokon szentirási részek vannak.Ezekkel kötelezik el magukat hogy fejükkel,és karukkal Őt fogják szolgálni.
A fejen hordott tfilin,neve ros,a kézre való a sel jád.Azért a bal karra teszik a tfilint,mert a Szentirásban, a Jádká (kezedre), szó végén a hé betű szerepel amit igy is lehet olvasni Jádkéhá. (gyengébb kéz).A bal felkaron lévő tfilint éppen a szivvel szemközt kötik meg.Érzelmeikkel is a Mindenhatóhoz kötődnek,azt jelenti.A bájitban (ház dobozka) 4-4 szentirási részlet található.Ezek közül nekünk keresztények számára is a legismertebb a SMÁ,JISzrael imából való."S kösd azokat jelként karodra,és legyenek homlokkötőül szemeid között."A pergamennek hibátlannak kell lennie.Nem lehet tördezett csúnya stbb.
A zsidó esküvő:
VálaszTörlés"Nincs férfi nő nélkül,sem asszony férj nélkül,egyikük sem lehet Isten nélkül."
A zsidó esküvő ezt a kapcsolatot mutatja meg.Csak ezzel a szertartással jön létre náluk az uj család.
Két részből áll a szertartás.
1,Eljegyzés,megszentelés.
Itt húzza a menyasszony ujjára a vőlegény a gyürüt. "Ez által a gyürü által légy nekem szentelt Mőzes és Izrael törvénye szerint."
Ha a menyasszony beleegyezett,ezzel a kijelentéssel a felesége lett.A Keleti Egyházban is két része van a liturgiának.U.ilyen elnevezéssel.A szertartáshoz náluk is két tanura van szükség.
2,házasságkötés:Az eljegyzés megvalósitása.Ennek jeleként elmondja a szertartás vezetője a hét áldást az esküvőn a baldachin ,és a chupá alatt.Az áldás elmon dásához 10 felnőtt zsidó férfi kell hogy jelen legyen.Minjan.Az áldást egy pohár bor fölött imádkozzák el.Ezek után a fiatal pár iszik a borból.Még a szertartás alatt a vőlegény aláirja a ketubát,amelyben kötelezi magát,hogy eltartsa feleségét.
Kellékek az esküvőhoz:
Baldachin:Sátor.A családi otthont,és igy az asszony kötelességeit jelenti.Régen a baldachin alatt vitték a menyasszonyt végig a falun.Jézus idejében igy volt.Nálunk is ismert a baldachin,ez alatt viszik az Oltáriszentséget.
Gyürü:
"Önmagába visszatérő görbe vonal".Összetartozás
jele.A zsidó gondolkodás szerint a jó házasságnak mindig önmagába kell visszatérnie,és ujra erőt kell meritenie Istenből.Régi szokás szerint a vőlegényt cukorral dobálják meg,hogy édes legyen a házassága.
Bor:Bor és a szőlő Izrael és a zsidóság ismert jelképe.Ókorban Rómába is exportáltak elsősorban a Kármelhegy tengerparti lejtőiről.Innen ered az az ábrázolás,miszerint ketten visznek egy rudon egy hatalmas szőlőfürtöt.Izraeli turisztikai hivatal jelképe.Boruk is kóser.Csak és kizárólag szőlőből készül.Esküvőkor bor fölött mondják el a hét áldást.tehát nélkülözhetetlen az esküvőhöz.!!!Lásd.Kánai menyegző..
A házasságkötés a zsidó családokban alegnagyobb öröm ideje.Vallási kötelezettség is!Nagy micve!Vallási kötelezettség egy hittestvérük örömében osztozni..A Kánai menyegző megértéséhez igen lényeges momentum.Abban a blogban kifejtem hogy miért.
Gyürü:
Ezt a hét áldást elmondják a szertartás végén,és az utána következő szombaton.
VálaszTörlésHét áldás:
1,Áldott légy Örökkévaló Istenünk a világ Királya,aki előteremti a szőlőtő gyümölcsét.
2, Áldott légy Örökkévaló Istenünk,a világ Királya,akinek szavára lett megteremtve minden.
3,Áldott légy Örökkévaló Istenünk,a világ Királya,az ember alkotója.
4,Áldott légy Örökkévaló Istenünk,a világ Királya,aki képmására teremtette meg az embert,képmása modellje szerint,és örökre tartó épitményt hozott létre számára.
5,Áldott légy Örökkévaló az ember alkotója!
Vidáman örvend,és ujjong a magatalan nő is,ha gyermekei veszik körül örömmel.Áldott légy Örökkévaló,aki megörvendezteti CIont gyermekei által!
6,Örvendve vigadjanak a kedves barátok,ahogy teremtményeid örvendtek hajdan az Éden kertjében.Áldott légy Örökkévaló,aki megörvendezteti a vőlegényt és a menyasszonyát."
7,Áldott légy Örökkévaló Istenünk a világ Királya,aki örömet,és vidámságot vőlegényt ,és menyasszonyt teremtett,vidám dalt ujjongást táncot és jókedvet,szerelmet,és szeretetet,békét,és barátságot,mielőbb hallattsszon,Örökkévaló Istenünk,Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin öröm,és vidámság hangja,vőlegény,és menyasszony hangja,vőlegényeknek menyegzői, sátrukból felhangzó ujjongó hangja,lakomájukon multatozó ifjak hangja.
Áldott légy Örökkévaló,aki megörvendezteti a vőlegényt menyasszonyával.Ámen.
A szertartás végén,eltörnek egy poharat,annak emlékére,hogy a Szentély elpusztult.
VálaszTörlés10 férfi a szertartásokon!
VálaszTörlésSzékely János püspök atya tanította, hogy egy-egy liturgia idején 10 férfi kell, hogy jelen legyen az imádkozáskor, mert ők úgy tartják, hogy különben érvénytelen a szertartás, és Isten nem hallgatja meg őket. Ezért mindig nagyon öntudatosan mennek a férfiak a zsinagógákba imádkozni. Gondolom, hogy az esküvőnél is ugyanez a gondolat miatt szükséges.
Milyen jó lenne, ha a szentmiséinkre is ilyen öntudatosan jönnének a férfiak, hogy milyen fontosak ők is az Istennek, akkor talán többen lennének a miséken. Bár azt hiszem nem árt néha nekünk is elgondolkoznunk azon, hogy milyen fontosak vagyunk számára, nem szólva arról, hogy Ő milyen FONTOS a mi számunkra!
Igen erre van a minjan,de nekem egy rabbi azt mondta,hogy nem kell mindegyik nyilvános istentisztelethez minjan.Meg vannak zsidó irányzatok amik jobban eltekintenek ettől.
VálaszTörlésZsidó gyásznap:
Áv.9.napja.Tisá Beáv.Nem esznek,nem isznak semmit,az előestétől (napnyugta)másnap a csillagok feljöveteléig.Mindkét Szentély elpuszitására emlékeznek.Alacsony padokon ülve mondják el a gyászimát.Jeremiás siralmait.Kinot múfajban.(Középkori zenei műfaj).Felkeresik a temetőben a nagy rabbik sirjait.Érdekes előkép!!!
gyászhétről is irok néhány gondolatot.
VálaszTörlés