79.Készület a Pészachra

Kedves Testvérek!Egy rebbe gondolatait szeretném megosztani Pészach lelkiségéről.

A feltétel nélküli bizalom

A lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi levele

Békesség és áldás nektek.

Az egyiptomi kivonulás, Peszách ünnepének központi eseménysora, létfontosságú szerepet tölt be az zsidó nép egészének és minden egyes zsidónak az életében.

Az egyiptomi kivonulás tanítás minden zsidó számára, és útmutatóul szolgál nemcsak általánosságokban, hanem a részleteket illetoen is.

Az egyiptomi kivonulás egyik kiemelkedo jellemzoje az Istenbe és az Isteni Gondviselésbe vetett mérhetetlen bizalom. Ez abban mutatkozott meg, hogy az egész, férfiakkal, asszonyokkal és gyerekekkel együtt több milliós nép egy szempillantás alatt távozott az anyagi javakkal megáldott országból, ahol addig éltek, minden élelem és felszerelés nélkül, mert teljesen megbíztak tanítónk, Mózes szavában, amit az Örökkévaló nevében mondott (ld. még Jeremiás 2:2.).

Ráadásul amikor elhagyták Egyiptomot, nem az ismeros, rövidebb úton indultak, a filiszteusok országán át (2Mózes 13:17.). Igaz, hogy az egyenes út a háború veszélyével járt volna, mégis egy háborúban van esély a gyozelemre, és még veszteség esetén is van remény, hogy legalább néhányan megmenekülnek, és életben maradnak. Ennek ellenére a puszta sivatagnak indultak, ahol nem volt természetes lehetoség a túlélésre (ld. 5Mózes 8:15.).

Erre a cselekedetre is az egyetlen indok az volt, hogy Mózes utasította oket Isten nevében.

Ez még meglepobb, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az események azután következtek be, hogy a héberek 210 évig egy helyen, vándorlások nélkül éltek és tevékenykedtek. Továbbá, Gósen földje, ahol éltek, a földmuvelésre legalkalmasabb, a legtermékenyebb föld volt (1Mózes 47:6.); az öntözése és az ivóvize sem az esozésen múlt, hanem állandóan a Nílus biztosította. Tehát, az ország, amit elhagytak minden tekintetben a „természet” rendje és szabályai alapján muködött, viszont a sivatagban csak a bizonytalanság várt rájuk.

* * *

„Mint amikor kijöttél Egyiptomból...” (Michá 7:15.), attól a pillanattól kezdve, hogy a héber törzsek elhagyták Egyiptomot elkerülhetetlenné vált, hogy az Isteni Gondviselésbe vetett teljes bizalom, Isten utasításainak feltétel nélküli követése minden tekintetben - még a mindennapok során is - minden zsidó útmutatója legyen, ne racionális számításokra és természeti törvényekre hagyatkozzanak.

Ez a válasz a kérdésre, amit a nem zsidó világ szegez a Tórát és micvákat betartó zsidónak:
„Állandó versenyzéssel teli világban élünk, amiben küzdeni kell a túlélésért. Mindenki egy adott ország adott körülményei között él - hogyan lehetséges nem meghajolni, és a helyi isteneket szolgálni, legyen az akár a pénz, vagy a másságtól való félelem stb.? Hogyan lehet továbbra is kötodni a 613 micvához, ami »terheli« és korlátozza az ember minden lépését, teljes létezését és munkáját?”

Folytatás következik.

Áldott készülődést kivánok,minden idősebb testvéremnek!